Magyarországon a forró nyári napok megszaporodása miatt egyre több a hőártalommal kapcsolatos esetek száma, amelyek közül a leggyakoribb – gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek esetében is – a nagy meleg miatt bekövetkező ájulás. Az ájulás, eszméletvesztés már önmagában is több probléma forrása lehet, egy ájulás következményeképpen bekövetkező szerencsétlen elesés, összeesés azonban komoly személyi sérülés forrása is lehet.
A meleg miatti ájulás (orvosi kifejezéssel banális hőségkollapszus) fontos kritériuma, hogy az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább!
A beteg az ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása. Ezeket a panaszokat jelezheti is a körülötte lévőknek.
Több, egyébként is “ájulós” személy a fenti panaszok alapján előre tudja, hogy el fog ájulni, amit közölhet a közelében tartózkodókkal. Máskor minden előzetes jel nélkül a beteg térde megroggyan, legtöbbször elesik, elvágódik.
A tudat visszatérése után a beteg szavakba önti ájulását, teljes kooperációra képes. Gyermekek nem tudják ezt magfogalmazni: esetükben az elmúlt időszakra való visszaemlékezésben felfedezhető hiányosságok utalnak az eszméletvesztésre.
Miért ájulunk el?
A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető.
Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után. Az idősek, a vízhajtó vagy értágító kezelésben részesülők körében gyakrabban fordul elő. Az alkoholfogyasztás is fokozhatja a hőség hatását.
Mikor hívjunk orvost?
Nagyon fontos, hogy hőkollapszus esetén a tudat magától visszatér, a légzés és keringés mindvégig normális.
Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek (akár az ájulás előtt, közben vagy után), a beteg vizeletét vagy székletét maga alá ereszti, a tudat visszatérését követően zavartság, dezorientáltság, beszédzavar vagy bármely más kóros állapot marad hátra – minden esetben minél hamarabb lássa orvos a beteget, mert megvan az esélye, hogy komolyabb kiváltó ok található a háttérben.
Mit tegyünk az eszméletét vesztett emberrel?
A beteget minél hamarabb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen. Lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá. Ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még nem tért magához, ellenőrizzük a légzést és keringést (banális hőségkollapszus esetében ezek normálisak). Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e komolyabb sérüléseket.
Az eszmélet visszatérése után maradjunk vele, kérdezzük meg, megütötte-e magát, igényel-e segítséget.
Forrás: WEBBeteg – Dr. Kónya Judit
