Kártérítés fogalma

A kártérítés a károsult személyében vagy vagyonában bekövetkezett kár jóvátétele, megtérítése melynek célja, hogy a károkozó olyan helyzetbe hozza a károsultat, mintha a károkozás meg sem történt volna. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy ezt a károsult alapos okkal nem kívánja, a károkozó köteles a károsult vagyon kárát és sérelemdíját megtéríteni.

Károk típusai

Vagyoni kár, amelynek közvetetten a károkozó miatt következett be, ez lehet a tényleges kár vagy akár értékcsökkenés is.

Elmaradt és kimutatható vagyoni előny

Indokolt költségek, amelyet a vagyoni kár és a sérelemdíj, hátrány kiküszöböléséhez, csökkenéséhez vesz igénybe a károsult

Nem vagyoni hátrány, melynek megtérítése kártérítés formájában történik

Kártérítés formái

A kár megtérítése kétféle módon történet: pénzben vagy természetben való megtérítéssel.

A pénzbeli kártérítés lehet egyösszegű, de járadék formájában is kérhető kifizetése.

 

Ptk. 355. §

(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll.

(3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

Egyösszegű kártérítés: a kártérítés klasszikus esete, amikor a károsult egy összegbe kapja meg vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését.

Járadék: Bizonyos feltételek teljesülése esetén kártérítés folyósítása történhet járadék formájában is.

–      a károsult a baleset folytán munkaképtelenné vált vagy munkaképessége csökkent,

–      a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét nem éri el,

–      a keresetveszteség (jövedelemveszteség) oka nem róható fel a károsultnak.

Az egyösszegű és a járadékformában történő kártérítés egymással kombinálható is.