Kártérítés fogalma
A kártérítés a károsult személyében vagy vagyonában bekövetkezett kár jóvátétele, megtérítése melynek célja, hogy a károkozó olyan helyzetbe hozza a károsultat, mintha a károkozás meg sem történt volna. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy ezt a károsult alapos okkal nem kívánja, a károkozó köteles a károsult vagyon kárát és sérelemdíját megtéríteni.
Károk típusai
Vagyoni kár, amelynek közvetetten a károkozó miatt következett be, ez lehet a tényleges kár vagy akár értékcsökkenés is.
Elmaradt és kimutatható vagyoni előny
Indokolt költségek, amelyet a vagyoni kár és a sérelemdíj, hátrány kiküszöböléséhez, csökkenéséhez vesz igénybe a károsult
Nem vagyoni hátrány, melynek megtérítése kártérítés formájában történik
Kártérítés formái
A kár megtérítése kétféle módon történet: pénzben vagy természetben való megtérítéssel.
A pénzbeli kártérítés lehet egyösszegű, de járadék formájában is kérhető kifizetése.
Ptk. 355. §
(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll.
(3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
Egyösszegű kártérítés: a kártérítés klasszikus esete, amikor a károsult egy összegbe kapja meg vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését.
Járadék: Bizonyos feltételek teljesülése esetén kártérítés folyósítása történhet járadék formájában is.
– a károsult a baleset folytán munkaképtelenné vált vagy munkaképessége csökkent,
– a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét nem éri el,
– a keresetveszteség (jövedelemveszteség) oka nem róható fel a károsultnak.
Az egyösszegű és a járadékformában történő kártérítés egymással kombinálható is.