Sokan azt gondolják, hogy velük nem történhet baleset, mert figyelmesek, elővigyázatosak, vagy éppen semmit nem csinálnak otthonukban az alváson kívűl.
A baleseti statisztikák alapján háromszor akkora az esélye annak, hogy valaki otthon töri ki a nyakát, vagy szenved más módon végzetes balesetet, mint hogy halálos közlekedési szerencsétlenség áldozata lesz. 2012-ben Magyarországon 1871 személyt ért a lakásában, a házában halálos baleset, miközben a közúti gázolások és karambolok 605 személy életét követelték.
Esések és zuhanások
A legtöbb tragikus végű háztartási szerencsétlenség hátterében valamilyen esés, illetve zuhanás áll: 2012-ben gyümölcsfáról lezuhanva, síkos felületen megcsúszva, létráról lebukva vagy más hasonló módon 1271 személy vesztette életét, 27-tel több, mint egy évvel korábban. Hosszabb távon az efféle tragédiák száma viszont jelentősen csökken, 1990-ben még 3287 áldozata volt a kútba eséseknek, az ablakból kizuhanásoknak, a lecsúszásoknak a pincegrádicsokon és más efféle szerencsétlenségeknek. E legsúlyosabb otthoni balesetek száma egyébként a kilencvenes évek közepén esett először háromezer alá, majd 2005-ben valamilyen titokzatos oknál fogva nagyjából beállt a mai szintre.
Fulladás
A második legfőbb otthoni veszélyforrásnak a fulladás számít. A KSH adatai szerint szerencsétlen félrenyelések nyomán, illetve fürdőzés közben és más hasonló helyzetekben durván minden második nap életét veszti valaki idehaza. A rendszerváltás óta a legtöbb ilyen tragédiát 1993 és 1994-ben regisztrálták (325, illetve 320 halott), míg a legkevesebbet (130 áldozat) 2007-ben.
Lakástüzek, füstmérgezések
Lakástűzben és füstmérgezésben hosszú évek óta közel ugyanannyian vesztik életüket, mint az előbb említett fulladások miatt: 2012-ben például 124 ilyen végzetes szerencsétlenség történt. A lángok és a füst korábban ennél is több áldozatot szedett: 1990-ben 221, míg 1993-ban 267 holttestet hoztak ki a hatóságok az elszenesedett lakásokból és a kigyulladt épületekből.
Mérgezések
A különféle otthoni mérgezések (például gomba-, metil-alkohol) következtében tavaly nem kevesebb, mint 96 személy halt meg Magyarországon. Ez a mutató volt már azonban alacsonyabb is – 2011-ben 68 ilyen típusú halálos baleset történt. A rendszerváltás idején viszont még 205, majd 1991-ben és 1993-ban 228-228 ilyen mérgezést regisztráltak, a kilencvenes évek végétől azonban az efféle tragédiák száma évente 85 és 125 között változik.
Áramütés
Ugyancsak örök veszélyforrás a háztartásokban a rossz állapotban lévő elektromos hálózat és a különböző bütykölt berendezések: áramütés következtében a rendszerváltás óta 1993-ban következett be a legtöbb (53), míg 2011-ben a legkevesebb otthoni (16) haláleset, addig 2012-ben 23 személyt ütött agyon házában, lakásában az elektromos áram.
A halálos végű közúti szerencsétlenségek számát az utóbbi két évtizedben egyébként 75 százalékkal sikerült idehaza csökkenteni, a végzetes háztartási balesetekét ugyanakkor 56 százalékkal.
