A szigorodó munkavédelmi szabályoknak és ellenőrzéseknek is köszönhetően hazánkban a munkabalesetek száma az évezred elejéhez képest több mint negyedével mérséklődött, a halálos áldozatot követelő eseteké pedig kevesebb mint felére csökkent. 2014-ben közel 20 ezer munkabaleset történt, amely 78 halálos áldozatot követelt. Bár a dolgozók számához mérten csupán harmadannyi baleset történik hazánkban, mint az Európai Unióban, a halálos kimenetelű esetek aránya nálunk rosszabb. Míg az EU-ban az építőiparban regisztrálták a legtöbb sérülést, hazánkban a feldolgozóipar számít a legveszélyesebbnek – derül ki a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (EMABIT) munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapjára[1] készült elemzéséből.

A munkahelyi biztonságot az egyre szigorodó munkavédelmi előírások, illetve a munkabiztonságot erősítő technológia fejlődés mellett sem lehet félvállról venni. Jól mutatja ezt, hogy világszerte 15 másodpercenként hal meg munkával kapcsolatos balesetben vagy betegségben egy munkavállaló és ugyanennyi idő alatt 153 dolgozót ér valamilyen munkabaleset.[2] A CIG Pannónia EMABIT elemzése szerint hazánkban tavaly egy napra átlagosan 54 munkabaleset jutott, amelyek átlagosan több mint egy halálos áldozatot követeltek hetente. Évek óta tartó csökkenő tendenciák után a balesetek száma 15%-kal emelkedett, és a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján a halálos áldozatoké is növekedett 2014-ben az előző évhez képest.[3]

A munkabiztonság terén Magyarország uniós összehasonlításban jól teljesít: míg Európában évente 100 ezer dolgozóra átlagosan 1500 olyan baleset jut, amely legalább 4 napos távolléttel jár, hazánkban csak 511. A halálos áldozatok aránya itthon azonban meghaladja az uniós átlagot: Európában 100 ezer munkavállalóra 1,44 eset jut, hazánkban pedig 1,6, amivel Magyarország az uniós középmezőnybe tartozik.[4]

Ahogy Európában, Magyarországon is a férfi dolgozókat éri nagyobb arányban valamilyen sérülés a munkavégzés során. A regisztrált munkabalesetek több mint egynegyede Budapesten és Pest megyében történt, amit Győr-Moson-Sopron megye és Fejér megye követ a statisztikában. A munkabalesetek számában gazdasági ágazatok szerint is szignifikáns különbségek tapasztalhatók: míg európai viszonylatban a sérültek száma az építőiparban a legmagasabb, addig 2014-ben Magyarországon a feldolgozó iparban regisztrálták a legtöbb balesetet. Szintén gyakoriak a sérülések a szállítási és raktározási szektorban, illetve a kereskedelemben dolgozó munkavállalóknál. Bár hazánkban az építőipar nem jár élen a regisztrált munkahelyi balesetek számát tekintve, mégis a 2014-es adatok alapján ebben a szektorban következett be a legtöbb halálos kimenetelű sérülés.[5]

„A munkavédelmi előírások szigorú érvényesítése és a legbiztonságosabb technológiák alkalmazása mellett is előfordulhatnak balesetek. Az ilyen esetekben a munkáltatónak gyakorlatilag objektív felelőssége van, amivel szemben a munkáltatói felelősségbiztosítások is megoldást nyújtanak. A vállalkozások ugyanakkor a csoportos élet- és balesetbiztosításokkal tudnak igazán felelős módon gondoskodni alkalmazottaikról, amelyek baleset esetén gyorsan és egyszerűen nyújtanak segítséget a balesetet szenvedett munkavállalóknak, illetve családjaiknak” – hívta fel a figyelmet az elemzés kapcsán Busa Zoltán, a CIG Pannónia EMABIT vezérigazgatója.

[1] Április 28-a a Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja, melyen a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra emlékeznek. Magyarországon 2012-ben nyilvánították hivatalosan emléknappá.

[2] International Labour Organization: Safety and health at work

[3] Nemzetgazdasági Minisztérium: Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáráról a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján, 2014 I-IV. negyedév

[4] Eurostat

[5] Nemzetgazdasági Minisztérium: Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáráról a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján, 2014 I-IV. negyedév

Forrás: CIG Pannónia Általános Biztosító

Küldjön üzenetet!