Munkahelyi baleset

Munkahelyi baleset esetén a munkavállaló a munkahelyén, avagy munkavégzésével összefüggésben sérülést szenved és ebből eredően kára (kiadása) keletkezik. Fontos tehát tudatában lenni annak, hogy amennyiben egy munkavállaló a munkavégzése során balesetet szenved annyiban, az abból eredő vagyoni és nem vagyoni károkat a munkáltatónak teljes körűen meg kell térítenie. Munkahelyi  balesetnek számít az is, ha a munkavállalót a munkába vagy onnan otthonába menet közben éri a baleset, vagy ún. foglalkozási megbetegedést szenved el.

Lényeges tudni, hogy nem minden munkavégzéssel kapcsolatos baleset minősül üzemi balesetnek és nem minden üzemi baleset egyben munkabaleset.

Munkabalesetnek azt nevezzük, mikor a munkavállaló a munkaköri feladatai teljesítése során vagy azzal okozati összefüggésben kárt szenved. Ez a kár lehet akár a ruházatában, használati tárgyaiban bekövetkezett kár, de személyi sérülés, vagy halál is. A kár szempontból lényegtelen, hogy a baleset hol és mikor következett be, illetőleg figyelmen kívül marad a munkavállaló esetleges közrehatásnak a mértéke is (objektív felelősség).

Munkabaleset következik be tehát, ha a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés (árufuvarozás), anyagmozgatás (targonca), üzemi étkeztetés (ebédidőben), tisztálkodás (zuhanyozás), foglalkozás – egészségügyi szolgáltatás (wc használat), illetve a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri a munkavállalót.

Munkabaleset esetében azonban fontos tudni, hogy azt csak a munkavállaló szenvedheti el, így megbízás, vagy (al)vállalkozás, illetve ún. „fekete munka” esetén nehezebben lehetséges kártérítést követelni a munkáltatótól!

Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, a munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít, ha a munkavállalót a munkába vagy onnan otthonába menet közben éri a baleset, vagy ún. foglalkozási megbetegedést szenved el.

Nem számít viszont üzemi balesetnek, ha az kizárólag a sérült ittassága miatt, engedély nélkül végzett munka során vagy szándékos sérülésokozás miatt következett be.

Baleset időpontja?

Munkahelyi baleset elszenvedése során elsődleges kérdés annak a tisztázása, hogy a munkahelyi baleset mikor történt? Ez alapján dönthető el ugyanis, hogy a munkáltatónak a régi (1992. évi XXII. törvény), vagy az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) alapján kell megtéríteni a balesettel összefüggésbe hozható károkat!

A régi és az új Mt. közötti különbség gyakorlatilag abban határozható meg, hogy az új Mt. alkalmazása esetén több az ún. kimentési lehetősége a munkáltatónak, azonban ugyanúgy köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkat.

A munkáltatónak a mentesülése a kártérítés megfizetése alól akkor lehetséges, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Milyen kártérítésre jogosult a munkavállaló!

Munkahelyi balesetben megsérült munkavállaló követelheti egyrészről az elmaradt jövedelmét! Ennek megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló munkaviszony alapján jogosult volt. A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet is meg kell térítenie a munkáltatónak. Ilyen lehet például, hogy másodállását nem tudja ellátni a sérült munkavállaló, így onnan nem származik jövedelme.

Lényeges kiemelni, hogy a munkavállaló követelheti az ún. erejemegfeszítési (erőmegfeszítési) járadék megtérítését is! Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló a baleset után ismételten munkába áll és a balesetéből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel dolgozik, annyiban követelheti ennek a rendkívüli erőmegfeszítésnek az ellenértékét is. Példával szemléltetve, amennyiben egy kézbesítő munkahelyi baleset következtében eltöri a lábát és gyaloglás a későbbiekben is nehézséget (fájdalmat) okoz a számára, akkor ismételt munkábaállása esetén a balesetet megelőző munkabérének százalékos többletrészére lesz jogosult!

Amennyiben a munkahelyi baleset halálos kimenetelű, annyiban a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült valamennyi igazolható kárát (vagyonit és nem vagyonit egyaránt). Az eltartott  hozzátartozó (pl: kiskorú gyermek, idős szülő, házastárs) továbbá olyan összegű tartást pótló kártérítést (járadékot) is igényelhet, amely szükségletének a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

Végezetül, de nem utolsó sorban, a munkáltatónak meg kell térítenie a munkahelyi balesettel okozati összefüggésbe hozható valamennyi vagyoni kárát (például: gyógyszerek, telefonszámla költség, rezsi többletköltség, ápolók-gondozók költsége, stb.), illetőleg ún. nem vagyoni kártérítési igényt is kell fizetnie, mely alapjaiban a munkavállaló személyhez fűződő jogsérelemének (legmagasabb szintű testi egészség megsértése) reparációja.