Közlekedési baleset

Hasznos tanácsok közúti baleset esetére

A hétköznapi élet velejárója, hogy bárkivel és bárhol történhet közúti baleset. A baleset történhet akár úgy, hogy gépjárművek ütköznek, de úgy is, hogy gyalogosként, kerékpárosként ér minket szerencsétlenség. A baleset természetes velejárója a stressz és a pánik, mely sok esetben rossz döntések meghozatalát szülik. A baleset okozta stressz azonban csökkenthető és a későbbi kárügyintézést is megkönnyíti, ha pontosan tudjuk, mit kell tennünk egy ilyen szituációban.

Baleset bekövetkezése után az alábbiakra kell figyelni:

A felelősség elismerése vagy a helyszín rögzítése előtt ne álljanak félre!

Azonnal állítsák meg a gépjárműveket! Lehetőség szerint maradjanak a baleset utáni eredeti megállási helyzetben, mert a félreállás – a későbbi eljárásban – sok kellemetlenséget és bizonyíthatatlanságot szül!! Ne felejtsék el kitenni az elakadásjelző háromszöget, nehogy újabb baleset történjen! Amennyiben a forgalmat jelentősen akadályozzák, elsődlegesen félreállás előtt próbálják meg bejelölni az úttesten a gépjárműveik helyzetét! Ameddig bármelyik fél nem ismerte el felelősségét, és ezt aláírásával nem igazolta, bonyolult lehet a nem egyértelmű helyzetek tisztázása!

Ha muszáj félreállni, fényképezzük le a helyszínt előtte!

Ott ahol forgalmi akadályt képezünk, de muszáj félreállni, és nincsen lehetőségünk az úttesten megjelölni bármilyen módon az eredeti megállási helyzeteket (pl. villamos síneken állunk, és a BKK forgalmát erősen akadályozzuk) készítsünk pár képet mobiltelefonnal, a megállási helyzetekről olyan távolságból, ahonnan a baleset helyéhez képest az beazonosíthatóvá válik.

A másik féllel való kommunikációt – engedélynek kell megelőznie – a fényképezést illetően is, az adatvédelmi törvény erről rendelkezik. Csak és amennyiben a másik fél hozzájárult adati kezeléséhez, akkor készíthető el, és később nyújtható be, mint esetleges bizonyítékként a fényképfelvétel.

Legkisebb sérülés esetén is kezdje meg a segítségnyújtást!

Győződjenek meg róla, hogy történt-e személyi sérülés. Gyermekek esetében nem bízhatunk – mint felelős járművezetők – a gyermek saját maga állapotát illető megítélésben, így ha a legkisebb szemmel látható sérülés, zúzódás, vérzést látunk, azonnal hívjunk mentőt! Amennyiben a gyermek önállóan vett részt a közlekedésben – azaz gyalogosként vagy kerékpárosként – ütötték el (ha a gyermek felborult, megütötte magát) nincsen helye a mérlegelésnek, minden esetben értesítsük a mentőt!

Nem szabad hősködni, legyen megfontolt és hívjon mentőt, rendőrt!

Semmi esetre se hősködjön! Ha a legkisebb jelét is érzi sérülésnek, azonnal hívja a Mentőszolgálatot! Amennyiben saját maga is megsérült a balesetben, csak annyiban kezdje meg a segítségnyújtást, amennyiben képes is azt lebonyolítani.

Ha bármilyen mértékű személyi sérülés történt, akkor a mentők és a rendőrséget értesítése kötelező! A sérülteknek mindenképpen segítséget kell nyújtania lehetőségeihez képest!

Mindenképpen hívjon rendőrt ha:

Értesítse a rendőrséget akkor is, ha a közúti baleset helyszínén a baleset okozásáért a felelősséget senki nem akarja elismerni, illetőleg akkor is, ha a balesetnek külföldi állampolgár is résztvevője volt! Amennyiben az Európai Unióhoz tartozó országban honos járműről van szó, nem kell a rendőrség értesítése, amennyiben nincsen személyi sérülés. Az európai kék-sárga kárbejelentőlappal rendezhető a káresemény. Külföldinél, aki a magyar nyelvet nem beszéli, ajánlatos lehet tolmácsot keríteni, vagy olyan segítséget kérni, aki beszéli az adott nyelvet. (pl. telefonon is lehet kérdés – felelekkel kommunikálni) Különösen ajánlott a rendőri intézkedés román, szerb, ukrán, orosz, bolgár, macedón, török, görög, észt, lett, litván és orosz utód államokbelivel történt ütközéskor.

Maradjon minden érintett a helyszínen!

Ha a rendőrséget értesítették, akkor mindenkinek a helyszínen kell maradnia, attól függetlenül, hogy azt kérte-e, vagy sem. A rendőrségi értesítés után mindenkinek, aki az adott baleset résztvevője, a helyszínen kell maradnia mindaddig, ameddig az eltávozásra az intézkedő rendőr-járőr engedélyt nem ad. A személyi sérülés nélküli közlekedési baleseteknél az intézkedő rendőr-járőr nem fényképez, nem rajzol, nem mér, nincsen méretarányos helyszínrajz, hanem szinte csak személyi adatokat gyűjtöget, és a felek vallomását veszi fel jó esetben.

Ellenőrizze le mindig az iratokat és a leírtakat!

Általános szabályok szerint, emberi elvárás egymás iránt, hogy a bajban a kék-sárga baleseti kárbejelentő kitöltésénél a felek egymás között kölcsönösen ellenőrizzék egymás adatait, különös figyelemmel a kötelező gépjármű felelősség biztosítás meglétére.

Ha a rendőrség a helyszínen vizsgálatot végez, annyiban pontosan olvassa el a rendőrségi jegyzőkönyvben foglaltakat, ha valamilyen megállapítással nem ért egyet, akkor azt jelezze a hatóság részére még a baleset helyszínén.

Mire kell nagyon odafigyelni a helyszínelésnél!

Valóság rögzítése

Ügyeljen arra, hogy csak a valóságnak megfelelő adatokat rögzítsen a rendőrség.

Tanúk

Ügyeljen arra, hogy csak olyan tanúkat hallgassanak meg a helyszínen, akik ténylegesen ott voltak és ténylegesen látták a balesetet. Személyes iratokat nem kérhetnek el a tanútól, ezt az, adtavédelmi tv. tiltja. Csak a rendőr kérhet ilyet. Ha a tanú önként nem jön oda, és adja meg elérhetőségeit, olyan mintha nem is látta volna, erre senkit nem lehet kötelezni.

Baleseti bejelentő

Közúti baleset helyszínén ki kell tölteni az ún. európai baleseti bejelentőt. A balesetben részes feleknek az aláírásukkal kell igazolni a „betétlapon” feltüntetett adatok valódiságát. Ne feledkezzenek meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről!

Mire kell különösen odafigyelni a kitöltésnél? Mi nem hiányozhat?

Pontos kitöltés és aláírások

Általános gyakorlat, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kötvényszámok maradnak le, illetve a kárbejelentő lapon 2 aláírást kér a biztosító. Az egyik az „A” és „B” oldalon a személyi adatok alatt, igazolva azok helyességét, a másik az ún. egyéb rovatban, ahova a balesetért való felelősségi nyilatkozatot teszik a felek. A nyilatkozatok alatt szintén alá kell írni, hogy később ne kerüljön oda semmi sem, a másik tudta vagy engedélye nélkül. Ami még fontos, mivel 2 példányos lapról van szó, ha szétszedték, utólagosan már ne írjanak egyik példányra sem, ha a másik példányon az nincsen rajta!

Fénymásolat megőrzése

Amennyiben a baleseti bejelentő kitöltésre kerül, annak egy-egy fénymásolati példányát őrizzék meg a felek, hiszen a későbbiekben az nagyban meggyorsíthatja a baleseti ügyintézést. Az eredeti példányt a károsultnak le kell adnia a károkozó felelősségbiztosítójánál.

Egyéb fontos tudnivalók:

Ha a „betétlap” nem került kiállításra, vagy átadásra, akkor a balesetben részes felek legalább egymás adatait jegyezzék fel, vagy készítsenek video, fotófelvételeket a helyszínen.

Rendőri intézkedés esetén alapból nem szükséges a kárbejelentő lap kitöltése, a másik fél nem kötelezhető annak aláírására és kitöltésére sem. A rendőrségi jegyzőkönyv vagy határozatból fog kiderülni pár adat, amely alapján lehet a káreseményt intézni, és a kifizetési jogalap vizsgálatát befejeztetni.

Adatvédelmi tv. előírásai szigorúan veszik, jó esetben kapunk egy helyszíni – igazolást – az intézkedő járőrtől – amelyen szerepel a másik fél neve, rendszáma, kötelező gépjármű felelősség biztosítójának neve és kötvényszáma, az intézkedő rendőr-járőr neve, beosztása, honnan érkezett, és egy ügyiratszám.

A baleset helyszínét – lehetőségeikhez képest – alaposan videózzák le és készítsenek minél több fényképfelvételt is.

Ha rendőri intézkedésre kerül sor, annyiban ügyeljen arra, hogy a balesetben részes gépjárművek – lehetőséghez képest – ne kerüljenek elmozdításra.

A károkozó 8 napon belül köteles saját biztosítójának a balesetről a bejelentést megtenni.

A károsult 30 napon belül köteles kárigényét a károkozó biztosítójának bejelenteni. A mennyiben kárrendezését ránk bízza, nem kell besietnie a biztosítóba, mi mindent intézünk Ön helyett.

Ha bármi gondja van a helyszínen és nem tudja mit cselekedjen hívja a +36 20 440 3030 telefonszámot!