Alapítói Okirat

TÁRS A BAJBAN Személyi Sérültekért Egyesület Alapszabálya

1. Az egyesület neve, székhelye

1.1. Egyesület neve: TÁRS A BAJBAN Személyi Sérültekért Egyesület

1.2. Az egyesület rövidített neve: TÁRS A BAJBAN Egyesület

1.3. Egyesület székhelye: 1133 Budapest, Váci út 110. II. em. 207.

Az Egyesület működési területe: Magyarország egész területe.

Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy.

 

2. Az Egyesület célja

2.1. Az Egyesület célul tűzi ki hogy edukációval, információszolgáltatással, minél több emberhez eljusson, hogy minél többen értesüljenek arról, hogy egy akár saját hibájukból önmaguknak, akár vétlen károsultként mások hibájából bekövetkező véletlen és váratlan személyi sérüléses baleset esetén milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, milyen segítséget tud igénybe venni a baleseti sérült annak érdekében, hogy a baleset után a saját, és rajta keresztül családjának életminősége a baleset súlyosságának függvényében a lehető legkevesebbet változzon.

Egyesület célja továbbá a lakosság, társadalom tekintetében a testi és lelki egészség fenntartásának, megtartásának elősegítése. Ennek biztosítása érdekében törekszik a fenntartható, környezetkímélő életmód, a zöldtudatos viselkedés lakosság körében történő megerősítésére, az egészséges életmódhoz, előrelátó öngondoskodáshoz, és kockázatmegosztáshoz kapcsolódód tudás, információk, módszerek népszerűsítésére.

2.2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

2.3. Az Egyesület céljai megvalósítását az alábbi tevékenységekkel biztosítja.

Tájékoztató anyagok készítése, rendezvények tartása, érdekvédelem elősegítése, kockázat-megosztási lehetőségek biztosítása, szaktanácsadási lehetőség biztosítása, baleseti ellátáshoz kapcsolható tevékenységek és szolgáltatások esetén kedvezmények biztosítása.

Leendő egyesületi tagok részére szolgáltatások nyújtása, melyek egy esetleges személyi sérüléses baleset esetén az egyesületi tag részére hasznos segítséget nyújtanak.

Évente átadásra kerülő díj alapítása, és évente történő odaítélése. Minden évben

egy erre kiválasztott bizottság fogja odaítélni a TÁRS A BAJBAN díjat, annak a személynek akit a bizottság arra érdemesnek tart. Ezek alapvetően olyan személyek közül kerülhetnek ki, akik év közben kiemelkedő és példamutató teljesítményt nyújtottak személyi sérüléses esemény kapcsán.

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az

Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 3. Az Egyesület tagsága

3.1. Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik.

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.

Egyesületi tagság formái:

a.) rendes tagság,

b.) tiszteletbeli tagság,

c.) pártoló tagság.

Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján az a személy – aki személyi sérülések, baleset-megelőzés, kárrendezés, kockázatmegosztás, társadalmi érdekvédelem területén végzett tevékenységével, illetőleg az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja.

A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöke tesz javaslatot az Elnökség számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag részt vehet a Közgyűlésen.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

3.2. A rendes tagok felvételéről – az írásbeli felvételi kérelmük alapján – az

Egyesület Elnöksége dönt.

Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az

Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

3.3 Az Egyesület rendes tagjának jogai:

a.) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

b.) ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; indítványt tehet a Közgyűlés napirendi pontjaira;

c.) felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről a testületi szervek vezetőitől és a tisztségviselőktől,

d.) választhat, illetve választható az Egyesület elnökségébe és egyéb (ad hoc) ügyintéző vagy képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

e.) betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

f.) a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti;

g.) igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket.

3.4 Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

a.) köteles megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b.) köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek a megvalósítását;

c.) köteles a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

3.5 Az Egyesület pártoló tagja, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését.

A pártoló tag nem vehet részt a Közgyűlésen, tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, az Egyesület nyilvántartásába nem tekinthet be, közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívására nem jogosult. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

3.6.1. A tagsági viszony megszűnik:

a.) a tag halálával illetve megszűnésével;

b.) az Egyesület megszűnésével;

c.) a tag kilépésével;

d.) a tag kizárásával.

3.6.2. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

1. Azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével és az elnök írásbeli felszólítására 60 napon belül sem fizeti meg a tagdíjat. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat;

2. Azt a természetes személyt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

A tag kilépési szándékát az Elnökséghez kell, hogy írásban bejelentse. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával.

Az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről.

3.7 A tagdíjat az Egyesület rendes tagjainak az Elnökség javaslatára a Közgyűlés évente 30.000.-Ft-ban állapítja meg.

A tagdíjat az Egyesület pártoló tagjainak az Elnökség javaslatára a Közgyűlés évente 12.000.-Ft-ban állapítja meg.

A tagdíjak a tárgyévre előre esedékesen fizetendőek (a tárgyév első hónapjában), az Egyesület bankszámlájára történő átutalással, illetve készpénzes befizetéssel.

4. Az Egyesület szervezete és tisztségviselői

4.1 Az Egyesület szervezeti felépítése:

a.) Közgyűlés

b.) Elnökség

4.2 Az Egyesület tisztségviselői:

az elnök és az elnökségi tagok.

5. Közgyűlés

5.1 A közgyűlés összehívása.

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére levélben, vagy e-mailen meghívót kell küldeni legalább öt munkanappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott

Közgyűlés nem határozatképes.

A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata.

A Közgyűlést össze kell hívni:

a.) ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt;

b.) ha az Elnökség vagy az Ellenőrző Bizottság rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek;

5.2 Megismételt közgyűlés

A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül csak abban az esetben lehet határozatképes, ha erre a tényre, erre a jogkövetkezményre előzetesen a meghívóban felhívták a tagok figyelmét. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

5.3 Határozatképesség

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele személyesen vagy képviselője útján jelen van.

A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. A megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül csak abban az esetben lehet határozatképes, ha erre a tényre, erre a jogkövetkezményre előzetesen a meghívóban felhívták a tagok figyelmét.

A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható a jelenlévők száma, a döntések tartalma és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, nyílt szavazás esetén a személye. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesíti.

5.4 A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.) az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása.

b.) az Alapszabály elfogadása és módosítása.

c.) Elnökség tagjainak megválasztása.

d.) tagdíj mértékének megállapítása.

e.) az Elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentés elfogadása legkésőbb a tárgyévet követő év 150. napjáig.

f.) az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása.

g.) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy a jelen

Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

5.5. Határozathozatal rendje:

A Közgyűlés határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Minden tagnak egy szavazata van.

Az éves beszámoló jóváhagyása a Közgyűlés általános határozathozatalának a szabályai szerint történik, egyszerű szótöbbséggel.

A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

a.) az Alapszabály elfogadásához, módosításához,

b.) az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához,

c.) a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.

Az Elnökség, valamint egyéb ad hoc tisztségviselők megválasztása jogszabályban biztosított lehetőségnél fogva nyílt szavazással történik.

Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazáskor a legtöbb szavazatot kapott személy tekintendő megválasztottnak.

Az Egyesület közgyűlése nyilvános, azon bárki részt vehet. A közgyűlés nyilvánossága csak személyiségi jogsérelem, illetve az adatvédelmi törvény sérelme esetén korlátozható.

Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

6. Elnökség

6.1 A 3 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra.

6.2 Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az Elnökség az ülésről legalább 3 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (levél, email) értesíti a tagokat, az ülés napirendjének mellékelésével.

6.3 Az Elnökség határozatképes, ha mind a három tag jelen van. Az Elnökség kizárólag az Egyesület tagjai közül kerülhet megválasztásra.

6.4 Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

6.5 Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készül, melyben fel kell tüntetni a hozott döntések tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén személyét. A jegyzőkönyvet két jelenlévő elnökségi tag írja alá. Az elnökség által hozott határozatokat be kell vezetni a Határozatok Könyvébe.

A jegyzőkönyv elkészítéséért, és a hozott döntéseknek a Határozatok Könyvébe történő bevezetéséért és az érintettekkel való közléséért az Elnök a felelős.

6.6 Az Elnökség feladata:

a.) a közgyűlések közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – a közgyűlés hatáskörének gyakorlása, az Egyesület működésének irányítása;

b.) tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

c.) a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

d.) az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés előkészítése;

e.) az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

f.) a munkabizottságoknak és a Tanácsadó Testület tagjainak felkérése ill. tagságból való törlés;

g.) személyzeti munka irányítása; ügyintézők beszámoltatása;

h.) az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;

i.) minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

6.7 Az Elnökség tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el, igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

7. Egyesület Elnöke, az Elnökség tagjai

7.1 Az Elnökség tagjai közül 5 éves időtartamra megválasztja az Egyesület elnökét.

7.2 Az Egyesület elnöke: Bartha Zoltán

Anyja neve: Hatos Erzsébet)

7.3 Az Elnök feladata és hatásköre:

a.) az Egyesület tevékenységének irányítása;

b.) a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

c.) döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

d.) a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

e.) kapcsolattartás más társadalmi és érdek képviseleti szervezetekkel;

f.) irányítja az Elnökség munkáját;

g.) vezeti az Elnökség üléseit;

h.) önállóan képviseli az Egyesületet;

i.) intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

j.) összehívja az Elnökség üléseit;

k.) vezeti az ügyintéző apparátust;

l.) irányítja az Egyesület gazdálkodását;

m.) utalványozási jogot gyakorol;

n.) gyakorolja a munkáltatói jogokat;

o.) minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe

7.4. Az Egyesület elnökségének további tagjai:

Dr. Bársony Farkas , G. Németh György, Tímár László, Bartha Katalin

7.5 Az Egyesület elnökségi tagjainak feladatai:

Az Elnök távollétében ellátják az Elnöknek a 2.) pontban meghatározott feladatait.

Az Elnök helyettesítése esetén az Elnökség tagjai közül bárki önállóan jogosult az Egyesületet képviselni.

7.6 Az elnökségi tagság megszűnik:

a.) a mandátum lejártával,

b.) lemondással,

c.) halállal,

d.) tagsági jogviszony megszűnésével

8. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

8.1 Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség készít el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

8.2 Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

a.) tagdíjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;

b.) magán és jogi személyek támogatásai;

c.) az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

d.) egyéb bevételek.

8.3 Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

8.4 Az Egyesület a céljának elérése érdekében jogszabályi keretek között vállalkozási tevékenységet folytathat, az ebből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

8.5 Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az

Alapszabályban megjelölt tevékenységre kell fordítania.

8.6 Az Egyesület tisztségviselőit, támogatóit és az önkénteseit, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, valamint a tagnak a tagsági jogviszony alapján az alapszabály szerinti cél szerint nyújtott juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

8.7 Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület Elnöke önállóan rendelkezik.

9. Az Egyesület megszűnése

9.1 Az Egyesület megszűnik, ha:

a.) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),

b.) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c.) a bíróság feloszlatja,

d.) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e.) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

9.2 A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

9.3 Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

10. Vegyes és záró rendelkezések

10.1 A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 61-64.§-a, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok és a közgyűlési határozatok az irányadóak.

10.2 Az alapszabály akkor lép hatályba, amikor azt az Egyesület alakuló közgyűlése jóváhagyta.

10.3 Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

Kelt, Budapest, 2013. december 12.

Bartha Zoltán, a TÁRS A BAJBAN Egyesület elnöke